Kulcsfontosságú esemény következik a forint árfolyama számára egy kritikus időszakban - mutat rá rövid elemzésében a Reuters hírügynökség.
Következő befektetői klubunkon részletesen szó lesz arról, mi várhat a forintra és a devizapiacokra.
Harmadik egymást követő évben volt veszteséges tavaly a Magyar Nemzeti Bank: 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka egyszerű: az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly a jegybank, döntő részben a kereskedelmi bankok felé. A pénteken közzétett éves jelentés alapján -1855 milliárd forinttal most először negatív tartományba került az intézmény saját tőkéje, ám ez az idei költségvetést nem kell, hogy terhelje: a jegybanktörvény őszi módosítása értelmében csak „hosszabb idő” után kell az MNB saját tőkéjét a jegyzett tőkének megfelelő 10 milliárd forintos szintre feltornázni.
"Még egyeztetünk az MNB-vel, tartanak a megbeszélések. Most biztosan nem, legkorábban szeptemberben látom lehetőségét a benyújtásnak" - mondta kedden Varga Mihály pénzügyminiszter az atv.hu-nak.
Kiadta a mai 50 bázispontos kamatcsökkentéshez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank, és az egy hónappal ezelőtt újonnan belefogalmazott „óvatos” és „türelmes” kulcsszavakat most is bele tette a szövegbe a jegybank, mint amelyek szükségesek a monetáris politika vitelében. Az indoklással párhuzamosan indult el a kamatdöntési sajtótájékoztató is, amelyről itt tudósítottunk.
A ma délután 2 órakor ismerté váló MNB kamatdöntés után a szokásoknak megfelelően 3 órakor kezdődik Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatója a döntés hátteréről és a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derült ki a jegybank röviddel ezelőtt kiküldött sajtómeghívójából. Az eseményről élő hírfolyamban tudósítunk.
A jelek szerint újra fellángolt a szakmai vita a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között, most a magyar versenyképességi stratégiáról. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a jegybanki bírálatok láttán azt jelentette ki az Indexnek: "a jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük erre a lehetőséget." Az üzenet éppen az MNB keddi kamatdöntése előtti órákban jelent meg, amely kapcsán a Portfolio elemzői konszenzusában mindegyik szakértő 50 bázispontos vágást valószínűsített 7,25%-ra.
Száz évvel ezelőtti megalakulása óta a Magyar Nemzeti Bank kétféle pénznemet bocsájtott ki bankjegyek és pénzérmék formájában: a szűk húsz esztendőt megélt, ám annál emlékezetesebb utat befutó pengőt, valamint a ma is használatos forintot. Mindkét pénz többször megújult, hol kényszerből, hol biztonsági okokból vagy korszerűsítési szándékkal. A százéves történelmet a Pénzmúzeumban őrzött bankjegyeken és érméken keresztül idézzük most fel.
A mai 50 bázispontos kamatvágás bejelentése után kiadta az indoklást is a Magyar Nemzeti Bank. A közlemény szövege három ponton is jelentősen változott az egy hónappal ezelőttihez képest, mert egyrészt azt hangsúlyozza a Monetáris Tanács két helyen is, hogy "óvatos és türelmes" monetáris politikára van szükség, másrészt az erőteljes és általános dezinflációra utalás kikerült a szövegből, harmadrészt viszont bekerült a szövegbe az, hogy áprilistól új szakasz kezdődött a monetáris politikában. Mindez arra utal, hogy a mai 50 bázispontos vágás után "óvatos és türelmes" stratégia mentén halad tovább a jegybank a beszűkült további kamatcsökkentési lehetőségek mellett.
Bár egysíkú lett a Portfolio szakértői felmérése a keddi MNB kamatcsökkentéssel kapcsolatban, mégis izgalmas lesz az esemény, főleg amiatt, hogy mit kommunikál a jegybank a további kamatvágási pályáról. A keddi döntéshez ugyanis úgy jutottunk el, hogy jócskán beszűkültek a piaci kamatvágási várakozások, mégis esett a forint. Látványos ábrákat mutatunk.
A közel egyéves kamatcsökkentési sorozat után, melynek keretében a Magyar Nemzeti Bank 18%-ról 8,25%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat, itt az ideje a lassításnak - mondta Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja a Bloombergnek adott pénteki interjújában. Azt is elárulta, hogy júniusra hová érkezhet a kamatcsökkentéssel a jegybank. Közben a jegybankár a napokban bejelentett költségvetési kiigazítás méretét is értékelte.
Az MNB határozott álláspontja az, hogy "a jegybankról szóló törvény módosítását célzó tervezet jelenlegi formája befolyást gyakorolna a jegybank függetlenségére" – állapította meg kedden délután kiadott közleményében a jegybank.
A jövőben már csak Virág Barnabás és Kandrács Csaba alelnökök helyettesíthetik Matolcsy György MNB-elnököt távollétében. Ezzel Patai Mihály újabb jogkörét veszítette el, miután a hírek szerint konfliktusba került a jegybank vezetőjével, akinek korábban bizalmi embere volt.
2024 a lakásbiztosítások éve. Azokhoz a célokhoz, amelyeket megfogalmaztunk néhány éve, ez az év segít közelebb kerülni - jelentette ki Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján. Az ügyvezető igazgató elárulta, hogy a következő hetekben a lakásbiztosítási kampányban új módszerrel, próbavásárlásokkal fogják vizsgálni a biztosítási értékesítést.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Kovács Zoltán és Patai Mihály 100 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott a Magyar Nemzeti Bank január 30-i kamatdöntő ülésén, míg a másik 7 tag 75 bázispontos vágást támogatott, és így többségi szavazás mellett alakult ki a 10%-os alapkamat – derült ki a ma nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből. Ez azt jelenti, hogy megbomlott a régóta egyhangú döntéshozatal, miután a süllyedő infláció és egyéb tényezők mellett voltak, akik bátrabb, felgyorsított kamatvágást támogattak. A friss fejleményre gyengülni kezdett a forint, a dollárral szemben új háromhavi mélypontra bukott.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Izgalmas szinteken az árfolyam.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
